Biztosan Ön is sokszor hallotta már, hogy míg bizonyos fájdalomtípusokat a nők jobban tűrnek, addig mások esetében a férfiak bizonyulnak ellenállóbbnak. De vajon mi igaz a közvélekedésből? Legújabb blogbejegyzésünk a fájdalom élettanát mutatja be és eloszlatja a fájdalomküszöbbel kapcsolatos tévhiteket. Tartson velünk!

Mi a szerepe a fájdalomnak?

A fájdalom érzékelése egy komplex, mind a központi, mind pedig a környéki idegrendszert igénybe vevő jelenség. Tulajdonképpen a szervezetünk egy védekező mechanizmusa, ami figyelmeztet a lehetséges szöveti károsodásokkal járó sérülések veszélyére, és egyben arra késztet minket, hogy azokat elkerüljük, vagy bekövetkezésük esetén megfelelően kezeljük. Fontos, hogy ne pusztán kellemetlenségként tekintsünk a fájdalomra, hiszen bizonyos esetekben életet menthet. Ha fájdalmat érzékelünk, akkor a testünk természetes reakciója, hogy felfüggeszti az azt kiváltó tevékenységet, így lehetősége lesz regenerálódni, gyógyulni.

Hogyan keletkezik a fájdalom?

A fájdalom érzése kémiai és biológiai folyamatok összessége. A fájdalomérzet a központi idegrendszer agykéregi részében tudatosul, majd ennek következtében indulnak el a különböző válaszreakciók a megfelelő idegpályákon keresztül a végrehajtó szervig. Alapvetően kétféle idegrost vezeti az ingerületet a központi idegrendszer felé, ezek meghatározzák a fájdalom típusát is: az egyik egy gyors, ezáltal azonnali, éles fájdalmat közvetít, ami gyors választ eredményez. Ez az úgynevezett heveny fájdalom. A második lassabb és tompább, de tartós fájdalomérzetet kelt, ezt idült fájdalomnak nevezzük.

 

a fájdalomküszöb helye

 

Mi az a fájdalomküszöb?

A fájdalomküszöb az a legkisebb határ, ahol már a szervezetünket érő ingert fájdalomként éljük meg. Ez nem egy állandó, rögzített határértéket jelent, ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a magasabb fájdalomküszöbbel rendelkező személyek jobban tűrik a fájdalmat, az alacsonyabbal rendelkezők viszont már egészen kis ingerre is reagálnak. A fájdalomküszöb tehát egy valóban létező pont, ami állandó mozgásban van. Hatással vannak rá például az egyén korábbi tapasztalatai, valamint az aktuális érzelmi és pszichés állapota is. Míg a fájdalomküszöb csökken lehangoltság, depresszió, szorongás, stresszhelyzet esetén, addig magasabb lesz magasabb adrenalinszint jelenlétében. Az utóbbira tekintsük a következő példát: egy rangos sportesemény vagy tétmeccs esetén a sportolók a megnövekedett adrenalinszintüknek köszönhetően hajlamosak mit sem törődni az őket érő esetleges sérülésekkel.

 

fájdalomküszöb sportolóknál

 

Na, és mi a helyzet a nemek közti különbséggel? A sokak által ismert és vallott feltételezést, miszerint a nők jobban tűrik a fájdalmat a férfiaknál, nem igazolják kutatások. Épp ellenkezőleg: különböző vizsgálatok és epidemológiai adatok alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a nők fájdalomküszöbe kimutathatóan alacsonyabb a férfiakénál és kisebb a fájdalmas ingerrel szembeni toleranciájuk is.

Hogyan kezelhető a fájdalom?

A tüneti fájdalomcsillapításnak két típusát különböztetjük meg, a helyi (lokális) és a teljes testre kiterjedő (generális, szisztémás) fájdalomcsillapítást. Kisebb, felszínes műtét esetén alkalmazható helyi érzéstelenítés, amely történhet például a kezelendő területen helyi érzéstelenítő krémmel. Bizalommal ajánljuk Önnek a kétkomponensű, lidokaint és prilokaint tartalmazó Li-Pri krémet, ami megfelelően adagolva gyengéden érzésteleníti az adott területet, így hatékony segítséget nyújt a fájdalommegelőzésben. A Li-Pri krém egy Magyarországon törzskönyvezett, ellenőrzött, vény nélkül kapható, külsőleg alkalmazható helyi érzéstelenítő krém, amelyet kétféle kiszerelésben (5 g-os és 30 g-os) vásárolhat meg a patikákban.

 

Li-Pri krém a fájdalom ellen

 

Olvasson többet a krém alkalmazási területeiről a Li-Pri bemutatkozó blogbejegyzésében!

 

A Li-Pri 25 mg/g + 25 mg/g krém lidokain és prilokain tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer. További információ kérhető: Kéri Pharma Hungary Kft., 4032 Debrecen, Bartha u. 7. lipri@keri.hu.

 

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Források: itt és itt.